Franciaország kertje a Loire folyó mellett mesevilágot idéz pompás kastélyaival. De ha ide utazol, a történelem is megelevenedik, hiszen a Napkirály, Leonardo da Vinci, Medici Katalin, Rousseau, Jeanne d’Arc lábnyomában jársz…
1. Chambord
Loire völgy csodás építményei közül a legnagyobb Chambord reneszánsz kastélya. I. Ferenc építtette, de hogy ki volt a tervező, az máig nagy viták forrása. A szóba jöhető nevek között Leonardo da Vinci is szerepel, a kastély egyik fő látványosságát jelentő csigalépcsőt mindenesetre neki tulajdonítják. A termek mennyezetén gyakran feltűnő szalamandra I. Ferenc jelképe. A király csak vadászpihenői alkalmával látogatott a kastélyba, amelyet alapvetően sem hosszú távú lakhatásra terveztek. Az óriási termek és a nagy belmagasság nem voltak praktikusak a fűtés szempontjából, s a közelben nem volt település, ahonnan az élelemről gondoskodni tudtak volna. Sőt, a kastély teljesen bútorozatlan volt. Ezért minden élelmet és berendezési tárgyat a vadászatok alkalmával magukkal hozattak az általában 2000 fős csoport számára. Csak később, a Napkirály bútoroztatta be a királyi lakosztályokat.
A Cher folyóra épült a Hat hölgy kastélya, Chenonceau. Catherine Briconnet, egy gazdag arisztokrata feleség építtette a folyó egy apró szigetére. Később II. Henrik királyi kegyencnője s a kastély új úrnője a folyó felett hidat építtetett a kastélyhoz, és csodás kertet alakíttatott ki a bejárat előtt. Medici Katalin, a harmadik tulaj a híd fölé is felhúzatott egy kétszintes épületet, és mert nem tetszett neki elődje kertje, a másik oldalon saját kertet alakított ki. Utána jött III. Henrik özvegye, aki élete végéig itt gyászolta férjét, és feketébe öltöztette a kastélyt, még a bútorok huzatait is lecserélte, s lakosztályában a mennyezetet is feketére festette.
A kastély történetében az ötödik hölgy, Madame Dupin uralma alatt a kultúra szigetévé változott e hely, a kor szinte minden jelentős művésze, írója megfordult itt. A madame Rousseau-t fogadta fia mellé nevelőnek, aki az ifjú épülésére írta meg híres művét, az Émile-t. Dupin asszonyt olyannyira szerette a környék népe, hogy a forradalom idején sem neki, sem a kastélynak nem esett bántódása. Az utolsó női tulaj, Madame Pelouze már a 19. században vette meg az akkorra meglehetősen elhanyagolt épületet, és hatalmas összegeket áldozott rendbehozatalára, amit a kor divatjának megfelelően végeztek el. A későbbi tulajdonosok nem kis erőfeszítése révén sikerült visszaállítani az eredeti állapotot…
Az Amboise kastély történetét három tragikus esemény kísérte végig. A kastély a 15. században került királyi tulajdonba, s VIII. Károly alakíttatta át olasz minta szerint reneszánsz stílusban. A felavatáskor a király éppen a mulatságra indult, amikor beverte a homlokát a szemöldökfába, kómába esett, és még aznap meghalt. Itt élt I. Ferenc is, aki udvarába hívta Leonardo da Vincit. A mester magával hozta három festményét, közöttük a Mona Lisát, ezért látható ma Firenze helyett a párizsi Louvre-ban. Leonardo itt halt meg, a kastély Szent Hubertus kápolnájában helyezték örök nyugalomra.
A 16. században protestáns nemesek akarták elrabolni az uralkodót, II. Ferencet, aki Amboise kastélyába menekült. Miután az összeesküvés lelepleződött, a katolikusok 1200 protestánst mészároltak le. A holttestek egy részét közszemlére tették, kiakasztották a kastély erkélyére. Ezután már nem laktak királyok Amboise-ban.
A Chartres-i Katedrális a legszebben megőrződött gótikus építmény 13. századi átépítése óta, Párizstól 100 kilométerre délre, Chartres városában. Kilenc bejárata van, a legszebb a déli kereszthajó bejáratának díszítése, amely az utolsó ítélet témakörére épít az apostolok szobraival. Az északi kereszthajó bejáratánál a Szűz megkoronázásának jelenete látható, próféták szobraival a középpontban. A legenda szerint a katedrális őrzi a Sancta Camisát, vagyis Szűz Mária ruháját, amelyet akkor viselt, mikor világra hozta Jézust. Ez azonban nem bizonyított, annyit tudni, hogy II. (Kopasz) Károly adományozta a relikviát a katedrálisnak, s a 12. század előttről nincs tudomás arról, hogy ilyen fontos vallási ereklye lett volna a birtokában.
A katedrális belső terének leglenyűgözőbb alkotásai a festett üvegablakok. Köztük is a legjelentősebb a három óriási rózsaablak, egy az utolsó ítéletet, egy Szűz Máriát és a gyermeket, egy pedig Krisztust ábrázolja.
Az ide érkező zarándokok ma leginkább a főhajó padlóján végigfutó labirintus keresik fel, amelynek közepén egykor réztábla állt, de a francia forradalom idején beolvasztották a hadsereg fémszükségletét kielégítendő. Minden hónapban egyszer eltávolítják az ülőhelyeket, hogy a zarándokok lassan, imára hajtott fejjel végigsétálhassanak a labirintus vonalán.
A Cheverny kastély berendezése, mértani pontossággal megtervezett parkja, trófeagyűjteménye lebilincselő látvány. A klasszicista szimmetria mintaképe, a belga Herge ezt a kastélyt vette mintául a Tintin képregényekhez. A kastély parkja fantasztikus. A vadászkastélyt ma is lakják.
Loire fővárosa leginkább nemzeti hőséről és mártírjáról, Jeanne d’Arcról nevezetes. Amikor a százéves háborúban a királyság területe mindinkább fogyatkozott, az akkor még megkoronázatlan Dauphin, a későbbi VII. Károly a Loire mentére volt kénytelen visszavonulni, mert már Párizs is az angolok kezére került. Orléans birtoklása így kulcsfontosságúvá vált mind a franciák, mind az angolok számára. A jelentős túlerőben lévő angolok ostromgyűrűbe fogták a várost, hogy átkelhessenek a Loire hídján, s végső csapást mérhessenek a francia királyságra. Az ostromgyűrű egészen a következő év májusáig állt a várfalak tövében.
Ekkor érkezett meg kis csapatával Jeanne d’Arc, aki bejutott a várba, fellelkesítette a várvédőket s egyúttal az angolokat kívülről szorongató franciákat is. Bár a harcokban maga is megsebesült, végül súlyos vereséget mért az ostromlókra. Ennek a sikernek köszönhetően a franciák újabb győzelmet arattak, s megindult az elfoglalt terület felszabadítása. Jeanne d’Arc az angolok számára az első számú közellenség lett, Franciaországnak pedig hősnő, akit később szentté avattak. Az első győztes csata évfordulóján, minden év május 7-én és 8-án ünnepi misével, felvonulásokkal, sőt katonai parádéval emlékeznek meg a hős Orléans-i szűzről.
A Place du Martroi-n, a város főterén, az egykori ókeresztény temető helyén áll lovas szobra. A közeli Domremy la Pucelle-ben megnézheted Jeanne d’Arc szülőházát (belépés ingyenes), ahol azt a szobát is láthatod, ahol a hősnő született. Nem messze innen múzeumot rendeztek be Jeanne d’Arcnak szentelve. Orléans-ban is találsz Jeanne d’Arc házat, amely Jacques Boucher, Orléans hercegének tulajdonában állt, s a hősnő itt vendégeskedett. A ház 1940-ben teljesen leégett, de később gondosan, az eredeti állapotához hűen felújították.
Képek: allposters.com - poszterméretben is vásárolhatóak
| Tilos e honlap bármely egészének vagy részletének a kiadó engedélye nélküli újraközlése.
fuggetlenutazo.com: külföldi utak, minden, ami utazás - független és folyamatosan frissített útleírások és útikalauzok, hasznos utazási tippek, hotel és szállás ajánlatok, repülőjegyek, online biztosítás – amire egy független utazónak a gondtalan utazás megtervezéséhez szügsége lehet…
Loire völgy csodás építményei közül a legnagyobb Chambord reneszánsz kastélya. I. Ferenc építtette, de hogy ki volt a tervező, az máig nagy viták forrása. A szóba jöhető nevek között Leonardo da Vinci is szerepel, a kastély egyik fő látványosságát jelentő csigalépcsőt mindenesetre neki tulajdonítják. A termek mennyezetén gyakran feltűnő szalamandra I. Ferenc jelképe. A király csak vadászpihenői alkalmával látogatott a kastélyba, amelyet alapvetően sem hosszú távú lakhatásra terveztek. Az óriási termek és a nagy belmagasság nem voltak praktikusak a fűtés szempontjából, s a közelben nem volt település, ahonnan az élelemről gondoskodni tudtak volna. Sőt, a kastély teljesen bútorozatlan volt. Ezért minden élelmet és berendezési tárgyat a vadászatok alkalmával magukkal hozattak az általában 2000 fős csoport számára. Csak később, a Napkirály bútoroztatta be a királyi lakosztályokat.
A Cher folyóra épült a Hat hölgy kastélya, Chenonceau. Catherine Briconnet, egy gazdag arisztokrata feleség építtette a folyó egy apró szigetére. Később II. Henrik királyi kegyencnője s a kastély új úrnője a folyó felett hidat építtetett a kastélyhoz, és csodás kertet alakíttatott ki a bejárat előtt. Medici Katalin, a harmadik tulaj a híd fölé is felhúzatott egy kétszintes épületet, és mert nem tetszett neki elődje kertje, a másik oldalon saját kertet alakított ki. Utána jött III. Henrik özvegye, aki élete végéig itt gyászolta férjét, és feketébe öltöztette a kastélyt, még a bútorok huzatait is lecserélte, s lakosztályában a mennyezetet is feketére festette. 
Az Amboise kastély történetét három tragikus esemény kísérte végig. A kastély a 15. században került királyi tulajdonba, s VIII. Károly alakíttatta át olasz minta szerint reneszánsz stílusban. A felavatáskor a király éppen a mulatságra indult, amikor beverte a homlokát a szemöldökfába, kómába esett, és még aznap meghalt. Itt élt I. Ferenc is, aki udvarába hívta Leonardo da Vincit. A mester magával hozta három festményét, közöttük a Mona Lisát, ezért látható ma Firenze helyett a párizsi Louvre-ban. Leonardo itt halt meg, a kastély Szent Hubertus kápolnájában helyezték örök nyugalomra. 
A Chartres-i Katedrális a legszebben megőrződött gótikus építmény 13. századi átépítése óta, Párizstól 100 kilométerre délre, Chartres városában. Kilenc bejárata van, a legszebb a déli kereszthajó bejáratának díszítése, amely az utolsó ítélet témakörére épít az apostolok szobraival. Az északi kereszthajó bejáratánál a Szűz megkoronázásának jelenete látható, próféták szobraival a középpontban. A legenda szerint a katedrális őrzi a Sancta Camisát, vagyis Szűz Mária ruháját, amelyet akkor viselt, mikor világra hozta Jézust. Ez azonban nem bizonyított, annyit tudni, hogy II. (Kopasz) Károly adományozta a relikviát a katedrálisnak, s a 12. század előttről nincs tudomás arról, hogy ilyen fontos vallási ereklye lett volna a birtokában.
A Cheverny kastély berendezése, mértani pontossággal megtervezett parkja, trófeagyűjteménye lebilincselő látvány. A klasszicista szimmetria mintaképe, a belga Herge ezt a kastélyt vette mintául a Tintin képregényekhez. A kastély parkja fantasztikus. A vadászkastélyt ma is lakják.
Loire fővárosa leginkább nemzeti hőséről és mártírjáról, Jeanne d’Arcról nevezetes. Amikor a százéves háborúban a királyság területe mindinkább fogyatkozott, az akkor még megkoronázatlan Dauphin, a későbbi VII. Károly a Loire mentére volt kénytelen visszavonulni, mert már Párizs is az angolok kezére került. Orléans birtoklása így kulcsfontosságúvá vált mind a franciák, mind az angolok számára. A jelentős túlerőben lévő angolok ostromgyűrűbe fogták a várost, hogy átkelhessenek a Loire hídján, s végső csapást mérhessenek a francia királyságra. Az ostromgyűrű egészen a következő év májusáig állt a várfalak tövében. 
