Ez az írás a mai indiánok világába kalauzolja az olvasót, hasznos és gyakorlati tanácsokat ad a személyes találkozáshoz, egy kis történeti háttérrel fűszerezve. A történelem viharai ellenére a mai napig több mint 300 törzs fennmaradt az USA területén. A mai indiánok a modern élet kellékeivel élnek autonóm területnek tekintett rezervátumaikban, de őrzik őseik nyelvét, szokásait és spirituális, természettisztelő szellemiségét, melyet a modern Amerika egyre inkább újraértékel.
Az USA bármelyik területén érdemes ellátogatni indián territóriumokra, hagyományőrző rendezvényekre, múzeumokba. A törzsi kultúrák rendkívül sokfélék, a szokások és a látogatás feltételei helyszínenként különbözőek.
Észak-Amerika valamikor egyik legerősebb, több törzsből álló népcsoportjának hajdani hírét ma két állam neve is őrzi: Észak- és Dél-Dakota. A francia elnevezéssel sioux (ejtsd: sziú) indiánok hajdan a prérik büszke bölényvadászai, bátor harcosai voltak. Az 1800-as évek második felére aztán egyre szűkösebbnek bizonyultak a végeláthatatlan prérik és a hatalmas bölénycsordák a földéhes, terjeszkedő fehérek erősödő nyomása miatt. A sziú törzsek hadiösvényre léptek, de az indián nyilak kevésnek bizonyultak a kékkabátosok tűzerejével szemben. Még a fehérek körében is oly rettegett legendás vezér, Ülő Bika (Tatanka Jotanka, angolul Sitting Bull) egyesítési törekvései is kudarcba fulladtak. A sziúk sem kerülték el a többi törzs sorsát, a rezervátumokat. Ülő Bikát lelőtték, a Wounded Knee (Sérült Térd) folyónál, egy véletlenül elsült puska miatt lemészároltak egy egész sziú törzset, és csellel rávették a sziú főnököket, hogy adják el rezervátumaik nagy részét. Ezzel a XIX. sz. végén felszabdalták az addig összefüggő, viszonylag nagy kiterjedésű dakota indián territóriumot. Az akkor kialakult, kisebb és elkülönült indián rezervátumok jelöléseit találja meg a térképeken a mai utazó.
Pow-wow show
Ha a dakota indiánok történetével, hagyományaival szeretnél megismerkedni, ellátogathatsz az indián múzeumokba (Sioux Indian Museum: Rosebound Indian Reservation, South Dakota, 18-as út, Dakotaland Museum, Huron, South Dakota, 14-es út), Ülő Bika sírjához (Standick Rock Indian Reservation, Mobridge város mellett, South Dakota, 12-es út), a Wounded Knee tragikus eseményének emlékhelyére (Pine Ridge Indian Reservation, South Dakota, 18-as út), de a legizgalmasabb élményben akkor lesz részed, ha részt veszel egy törzsi összejövetelen. (Nota bene: Ha kényelmesen szeretnéd végignézni a hosszú rendezvényt, vigyél széket vagy egyéb ülőalkalmatosságot, akár a földön is kényelembe helyezheted magad, de a táncarénát körülvevő székekre, padokra ne ülj, ezek a táncosoknak, énekeseknek vannak fenntartva. A táncarénába ne lépj be. Ez szent helynek számít, ahol csak a táncosok mozoghatnak.)
A tánc fontos része szinte valamennyi népcsoport rítusának. A hatóságok a század elején ezt is korlátozták, félve a transzba esett indiánoktól, csak az 1930-as években éledt fel újra, amikor mintegy helyreállítva a kulturális emlékeket bevezették a táncos törzsi és törzsek közötti összejöveteleket, az ún. Pow-Wow –kat. A modern pow-wow, habár teljesen nyitott a turisták számára (belépőt sem szednek), tulajdonképpen az indiánokról szól az indiánoknak. Szívesen fogadják a „sápadtarcú látogatókat”, mégsem színpadias turistashow-ról van szó, így igazán kulturális az élmény.
Fiatalok és idősek egyaránt harci díszt öltenek, gyakran pénzdíjat is felajánlanak a nyerteseknek. A dinamikus tánc során a hajlott, földhöz közelítő felsőtest, a rogyasztott térd és a sűrű, dobogó lábmunka az alapmotívum, mely oly jellegzetes a táncközpontú-, természeti népeknél, és kifejezi kötődésüket ahhoz, amit ők úgy hívnak, hogy földanya. Míg a férfiak egyéniben, sorszámmal ellátva versenyeznek a zsűri előtt, addig a nők csoportosan mutatják be a csengős táncot. Az énekcsoportok versenyét is nagy érdeklődés kíséri. Közösen körülülve a nagy dobot, azt egyszerre ütik. Majd felhangzik a vezérénekes magas hangú, süvöltő szólója, melyre a kórus hasonló fejhangon felelget.
A táncaréna körül nem hiányozhatnak a hagyományos csúcsos sátrak, ahol pedig az indián-kézművesség és törzsi művészet vására a látnivaló. Itt sokkal érdemesebb vásárolni és még alkudni is lehet, nem úgy, mint a jóval drágább üzletekben. Az énekversenyeken nagyon gyakran készítenek jóminőségű hangfelvételeket is. Ha haza szeretnél vinni a pow-wow hangulatát, az árusoktól vehetsz indiánmuzsikát CD-én és kazettán.
Buffalo Bill világa
Ha szeretnél valós képet kapni a vadnyugat világáról javaslom, látogass el a kor legendás alakjának sírjához és emlékmúzeumához (Buffalo Bill Memorial Museum, Lookout Mountain Road, Golden város, Colorado Állam).
Itt jöttem rá, hogy mennyire kötődik ennek a személynek a nevéhez a közhelyszerű filmes kép: mokaszin, rojtos bőrruha, bölények, csúcsos sátrak, hosszú sastoll fejdísz. Buffalo Bill, polgári nevén William F. Cody, kiváló felderítő katonaként kivette részét az indiánháborúkból, majd bölényvadász és vándorszínész lett. Arról vált ismertté, hogy egy lövéssel terítette le a hatalmas állatokat. Idős korában megalakította az akkori idők egyik legnagyobb cirkuszát. Igazi vadnyugati show volt ez a XIX. század végén, a cowboyok itt mutatták be pisztolyforgató, marhabefogó és lovastudományukat. Nem hiányoztak természetesen az indiánok sem, akik vad vijjogással, harci díszekben lovagoltak be az arénába, prezentálva a főattrakciót: a postakocsi kirablása klasszikus jelenetét. Így járták lovastul, bölényestül az Egyesült Államok akkor már iparosodott, civilizált keleti-partját. A népes cirkuszi társulat több ízben átkelt az óceánon is, és turnézott Európaszerte. Még Magyarországra is eljutottak. (Meghökkentő és jó érzés a magyar utazónak egy múlt század eleji budapesti képeslapot látni a kiállításon)
Miből él egy indián?
A lovakat már felváltották az autók. Vadászat helyett inkább a szupermarketekben szerzik be az eleséget, és harcolni sem járnak. A máig is szegényes rezervátumokban az indiánok őrzik hagyományos életmódjuk elemeit (pl. a hagyományos lakóhely- és háztípusokat). Az autonóm területek közösségeit a törzsi törvénykezés szerint a főnöki irányítás és az öregek tanácsa alatt szervezik. Az USA állami rendőrsége ide nem teheti be a lábát, helyette független törzsi rendőrség működik. Súlyos gondjuk például a modern egészségügyi ellátás hiánya.
A mai „rézbőrűek” többsége a „sápadtarcúak” vállalatainál végez fizikai munkát. A jól élő törzsek legfőbb anyagi forrása –talán nem meglepően – a turizmus. Formái a kulturális, a természeti és - kevésbé gondolná, de – a kaszinó turizmus: A magyarázat érdekes és egyszerű: mivel a rezervátumok autonóm területek, így nem vonatkoznak rájuk az USA törvényei, melyek szigorúan szabályozzák a szerencsejátékok űzését, és keményen adóztatják az ilyen létesítményeket. Az őslakosok azonban szabadon üzemeltethetik kaszinóikat, melyeket előszeretettel látogatnak a szinte „szerencsejáték függő” USA-béliek, és nemzetközi turisták egyaránt. Megtalálhatják az összes ismert játékot (rulett, black-jack, poker, bingo...). A kaszinózásból sok törzs vált dúsgazdaggá, remek életet biztosítva a közösségeknek.
Indián az interneten
Az internet számtalan információs lehetőséget kínál. Ha bármelyik kereső programba beütöd a pow-wow kifejezést, hosszú oldalakon böngészhet az erre vonatkozó webhelyeken. Én itt szeretnék egy két igen hasznosat kiemelni:
Pow-wow Calendar: www.ocbtp.com/powwow/calendar.html
Remekül áttekinthető információk, hónapokra lebontva tartalmazzák az indián kulturális eseményeket, a pontos időpont, állam és helyszín megjelölésével az USA egész területén. Ezenkivül pow-wow-król szóló érdekes cikkeket is közölnek.
A guide to the Great Sioux Nation (Útmutató a Nagy Sziú Nemzethez)
www.state.sd.us/state/executive/tourism/sioux/sioux.htm
Egy gyönyörű honlap, amely bemutatja részletesen a nemzetség történetét, hagyományait, kultúráját, és természetesen az aktuális pow-wow-k idejét és helyszínét. Részletes térképet és leírást tartalmaz az állam sziú rezervátumairól, jelölve az egyéb turisztikai látnivalókat, útvonalakat, program- és szállás lehetőségeket.
Egyébként bármely államra vonatkozóan találhatsz turisztikai információs linkeket ha a www.state. után beütöd az állam rövidítését (pl North Dakota: nd., Minnesota: mn, California: ca.), majd a us végződést.
Native American Index:
www.geocities.com/Eureka/Park/2462/html/nativein.html
Egy művészi kivitelű honlap, amely érdekes információkat közöl sok képpel az indián törzsekről, nagy indán főnökökről, kultúráikról (nyelv, zene, tánc, legendák) és nem hiányozhatnak a pow-wow-k sem.
Képek: allposters.com - poszterméretben is vásárolhatóak
| Tilos e honlap bármely egészének vagy részletének a kiadó engedélye nélküli újraközlése.
fuggetlenutazo.com: külföldi utak, minden, ami utazás - független és folyamatosan frissített útleírások és útikalauzok, hasznos utazási tippek, hotel és szállás ajánlatok, repülőjegyek, online biztosítás – amire egy független utazónak a gondtalan utazás megtervezéséhez szügsége lehet…
