Nagy Sándor építette, Dzsingisz Kán lerombolta, Timur Lenk építette, földrengés lerombolta. Virágzó kultúrák éledtek és buktak el Üzbegisztán hosszú történelme során, de mindegyikük nyomot hagyott maga után.
Buhara
Mecsetekben és medreszékben bővelkedő történelmi központja a Világörökség része. A város ötezer éves múltra tekint vissza. Egykor a Selyemút egyik legfontosabb állomása volt. Vallási központjai közül látni kell a Kalyan minaretet, amelynek 45 és fél méteres tornyát haláltoronynak is nevezik, ugyanis századokon keresztül itt végezték ki a bűnözőket – lehajították őket a toronyból. A nagyszerű építmény még Dzsingisz kánt is lenyűgözte, aki leromboltatta a város épületeit, a minaretet azonban épen hagyta. A Kalyan mecsetbe szabad a bejárás nem muszlimoknak is. Sok turistát vonz az Ulug Bég Medresze is. A csillagász, matematikus, költő, szultán Ulug bég által alapított s nevét viselő iskola a legrégebbi Közép-Ázsiában, még az 1420-as években nyitotta meg kapuit.
Khiva
A kétezer-ötszáz évvel ezelőtt alapított város sokkal jobban megőrződött az utókor számára, mint Buhara vagy Szamarkand. A régi városfalak ma is állnak, s a 18. század óta sem sokat változott a környék. Bár Khiva ma már múzeumváros, néhányan újra beköltöztek, így ismét tele van élettel. Nyüzsgő piaca egykor arról volt híres, hogy rengeteg perzsa és orosz foglyot adtak itt el rabszolgának. A központi téren egy hatalmas kék torony áll – egy befejezetlen minaret, mert az építését elkezdő kán meghalt, és utódja nem folytatta a művét. Rájött, hogy a minaret tökéletes rálátást nyújtana a háremére, s így a müezzinnek nem mindennapi látványban lenne része – minden nap.
Nukus
Az autonóm Karakalpakstan köztársaság fővárosa az Aral-tó közelében fekszik. Egykor a vörös hadsereg kémiai kutatóközpontja volt, ahol biológiai fegyvereket fejlesztettek és teszteltek. A szovjetek kísérletei miatt nemcsak a tó száradt ki, a környezetszennyezés mára terméketlenné tette a tavat övező területet is. A várost ma 260 ezren lakják, óriási egészségkárosodásnak kitéve magukat. Az Aral-tó felől érkező szennyezett, mérgező vegyi anyagokkal teli levegő miatt kiugróan magas a légzőszervi megbetegedések, a rák és a születési rendellenességek aránya.
Nukus két múzeuma sokszínű és megdöbbentő emléket állít a város szomorú történelmének. Az Állami Múzeumban szinte minden megtalálható a feltárt régészeti kincsektől s a hagyományos ékszerektől és ruháktól kezdve a hangszereken keresztül a kihalt vagy veszélyeztetett flóráig, faunáig s az Aral-tó katasztrófájának állomásaiig. Szépművészeti Múzeuma egyedülálló huszadik századi orosz avantgard műalkotásokat mutat be, a gyűjtemény csak a szentpétervárihoz mérhető. Sztálin ugyanis minden nem szovjet művet megsemmisíttetett ez időszakban, s a nukusi múzeum gyűjteménye csak a város elszigetelt fekvése miatt maradhatott fenn.
Szamarkand
A 2750 éves várost a Kelet Rómájának s a muszlim világ gyöngyszemének nevezték költők és történészek. A Selyemút legfontosabb állomása a 14. és a 16. század között a világ legnagyobb és legjelentősebb fővárosa volt. Történelmi városközpontja, a Registan három óriási medreszéje e korszaknak állít emléket – nagyszerű méretei, gazdag díszítése, művészi mozaikjai és pompázatos, kék cserepei mind az egykori gazdagságot szimbolizálják.
A Guri Amir vagy Gür-e Amir, Timur Lenk mauzóleuma, királysírja külsejében is lenyűgöző (s volt egykor méginkább), ugyanis ez az épület a Delhiben található Humájun császár síremlékének és a Taj Mahalnak építészeti elődje. A mauzóleum Timur Lenk mellett tanítójának, Mir Sayyid Barakának, fiainak, Miránsáhnak és Sáh-Ruhnak és unokáinak, Mohamed szultánnak és Ulug bégnek is végső nyughelye. Timur Lenk sírját egy hatalmas jade kő őrzi, amellyel Ulug bég állított emléket nagyapjának. Korábban a kínai császári palotát, majd Dzsingisz kán leszármazottjának, Kabek kánnak a trónját díszítette. A világ legnagyobb jade köve volt 1740-ig, amikor Nádir sah megpróbálta eltávolítani, s kettétört. Timur Lenk nagyságát méltatva a kőbe vésve ez áll: Ha én felemelkedem, a világ beleremeg.
Taskent
Az üzbég fővárost 1966-ban hatalmas földrengés pusztította. Az újjáépített modern Taskentnek azonban sikerült megőriznie néhány szép emléket a múltból. Egy közülük a Telyashayakh mecset, amely az Uthman koránt őrzi. Ez a legrégebbi fennmaradt korán, 665-ből származik, névadója, a meggyilkolt Uthman kalifa vérével pecsételve. A koránt Timur Lenk vitte Szamarkandba, majd az oroszok hadizsákmányként Szentpétervárra, s csak 1924-ben került vissza Üzbegisztánba.
A városközpont egyik legszebb épülete a Romanov palota. Nyikolaj Konsztantyinovics nagyherceget az orosz koronaékszereket is érintő gyanús ügyei miatt száműzték Taskentbe. Rezidenciája ma a külügyminisztérium egyik épülete. Az üzbég Szépművészeti Múzeumnak hatalmas festménygyűjteménye származik a nagyhercegtől – kölcsönkérték, de soha nem adták vissza. Gyönyörű, hímzett suzani faliszőnyegeket, buddhista szobrokat, zoroasztra műremekeket is őriznek itt. A múzeum melletti kis parkban elhagyatott sírokban nyugszanak az 1917-es orosz forradalom idején megölt bolsevikok, és itt van az első üzbég elnök, Yuldosh Akhunbabayev síremléke is.
Képek: allposters.com - poszterméretben is vásárolhatóak
| Tilos e honlap bármely egészének vagy részletének a kiadó engedélye nélküli újraközlése.
fuggetlenutazo.com: külföldi utak, minden, ami utazás - független és folyamatosan frissített útleírások és útikalauzok, hasznos utazási tippek, hotel és szállás ajánlatok, repülőjegyek, online biztosítás – amire egy független utazónak a gondtalan utazás megtervezéséhez szügsége lehet…
Mecsetekben és medreszékben bővelkedő történelmi központja a Világörökség része. A város ötezer éves múltra tekint vissza. Egykor a Selyemút egyik legfontosabb állomása volt. Vallási központjai közül látni kell a Kalyan minaretet, amelynek 45 és fél méteres tornyát haláltoronynak is nevezik, ugyanis századokon keresztül itt végezték ki a bűnözőket – lehajították őket a toronyból. A nagyszerű építmény még Dzsingisz kánt is lenyűgözte, aki leromboltatta a város épületeit, a minaretet azonban épen hagyta. A Kalyan mecsetbe szabad a bejárás nem muszlimoknak is. Sok turistát vonz az Ulug Bég Medresze is. A csillagász, matematikus, költő, szultán Ulug bég által alapított s nevét viselő iskola a legrégebbi Közép-Ázsiában, még az 1420-as években nyitotta meg kapuit. 
A kétezer-ötszáz évvel ezelőtt alapított város sokkal jobban megőrződött az utókor számára, mint Buhara vagy Szamarkand. A régi városfalak ma is állnak, s a 18. század óta sem sokat változott a környék. Bár Khiva ma már múzeumváros, néhányan újra beköltöztek, így ismét tele van élettel. Nyüzsgő piaca egykor arról volt híres, hogy rengeteg perzsa és orosz foglyot adtak itt el rabszolgának. A központi téren egy hatalmas kék torony áll – egy befejezetlen minaret, mert az építését elkezdő kán meghalt, és utódja nem folytatta a művét. Rájött, hogy a minaret tökéletes rálátást nyújtana a háremére, s így a müezzinnek nem mindennapi látványban lenne része – minden nap.
Az autonóm Karakalpakstan köztársaság fővárosa az Aral-tó közelében fekszik. Egykor a vörös hadsereg kémiai kutatóközpontja volt, ahol biológiai fegyvereket fejlesztettek és teszteltek. A szovjetek kísérletei miatt nemcsak a tó száradt ki, a környezetszennyezés mára terméketlenné tette a tavat övező területet is. A várost ma 260 ezren lakják, óriási egészségkárosodásnak kitéve magukat. Az Aral-tó felől érkező szennyezett, mérgező vegyi anyagokkal teli levegő miatt kiugróan magas a légzőszervi megbetegedések, a rák és a születési rendellenességek aránya. 
A 2750 éves várost a Kelet Rómájának s a muszlim világ gyöngyszemének nevezték költők és történészek. A Selyemút legfontosabb állomása a 14. és a 16. század között a világ legnagyobb és legjelentősebb fővárosa volt. Történelmi városközpontja, a Registan három óriási medreszéje e korszaknak állít emléket – nagyszerű méretei, gazdag díszítése, művészi mozaikjai és pompázatos, kék cserepei mind az egykori gazdagságot szimbolizálják. 
Az üzbég fővárost 1966-ban hatalmas földrengés pusztította. Az újjáépített modern Taskentnek azonban sikerült megőriznie néhány szép emléket a múltból. Egy közülük a Telyashayakh mecset, amely az Uthman koránt őrzi. Ez a legrégebbi fennmaradt korán, 665-ből származik, névadója, a meggyilkolt Uthman kalifa vérével pecsételve. A koránt Timur Lenk vitte Szamarkandba, majd az oroszok hadizsákmányként Szentpétervárra, s csak 1924-ben került vissza Üzbegisztánba. 
