Olaszország   Róma    Látnivalók   |   Tudnivalók   |   Hotelek   |   Éttermek   |   Shopping

Római látnivalók

Róma - A világ legnagyobb szabadtéri múzeuma.  A Vatikán, a Trevi-kút , a Spanyol lépcső , a Colosseum áll a sor elején, de vigyázz bele ne vessz e sokaságba. Időnként ülj le egy fagyira vagy cappuccinóra.
 

Colosseum

 

Ez az a hely, ahol mindenkinek leesik az álla. Építészeti csoda a Colosseum, ez a hatalmas aréna, amely egykor a világ legdurvább valóságshow-jának színteréül szolgált. Aki itt belép, rögtön maga előtt látja a küzdő gladiátorokat és oroszlánok elé vetett keresztényeket. I.sz. 80-ban készült el, az avató ünnepségen ötezer vadállatot vonultattak fel, s a Kolosszeum négy évszázadon át volt véres küzdelmek helyszíne.

 

A mai stadionokéhoz hasonló befogadóképességgel bírt, 50-75 ezer ember fért el a nézőtéren. De a mai arénáktól eltérően itt mindenki mindent láthatott, az ülések dőlésszögét ugyanis úgy alakították ki, hogy a nézőtér bármely pontjáról ragyogóan lehetett látni a műsort.

 

A Colosseum tetején rögzített gerendákra óriási sátrat erősítettek, amely védte a nézőket az esőtől és tűző naptól. A hatalmas tetőt a közelben állomásozó flotta matrózai mozgatták. 

 

A szórakoztatás óriási költségeket emésztett fel, a medvéket, tigriseket, elefántokat és oroszlánokat messze földről hozták Rómába, és tengeri csatákat is rendeztek – vízzel árasztották el az arénát és valósághű hajómodelleket építettek… ma már csak macskák lakják az épületet.

 

Az idők során villámcsapás gyújtotta fel, földrengések sanyargatták, a középkorban házakat és templomokat építettek bele, s volt, hogy Róma egy teljes negyede itt élt benne.

 

Ma a felújításoknak köszönhetően már a földalatti folyosórendszere is látogatható: itt voltak a vadállatok ketrecei, a liftek, amelyekkel a küzdőtérre vitték őket, raktárak és szervízalagutak hálózata. 

 

Cím: Piazza del Colosseo  Közlekedés: metróval a B vonalon a Colosseo megállóig. Nyitva: naponta 9.00-16.15/18.15 Belépő: 13.50 €,  turistaadó: 1 €  Fotó: shutterstock.com. Még több információ: www.italyguides.it/us/roma/colosseum.htm

 

 

 

Trevi kút

 

Ha bedobsz egy érmét, visszatérhetsz még az örök városba – tartja a mondás. De folytatása is van: ha kettőt dobsz, megtalálod a párod, ha hármat, segít könnyen elválni…

Naponta majd 3000 euró gyűlik így össze. Ezt éjjel összeszedik, és a római rászorulóknak adják. 

 

Az ókorban egy vízvezeték végpontja volt itt, s a legenda szerint egy szűzlány segített a római mérnököknek megtalálni a vízvezetéket tápláló forrást – e jelenetet örökíti meg a kút homlokzata.

 

A barokk kutat Nicolo Salvi kezdte építeni  a Poli-palota déli homlokzatán, s Giuseppe Pannini fejezte be. A tenger istenét, Neptunuszt ábrázoló óriási szobor Pietro Bracci munkája, akit a nagy Bernini ihletett meg. Neptunusz balján és jobbján a bőség és a tisztaság istennője.

 

A kút este, kivilágítva a legszebb, meg amikor Anita Ekberg fürdik benne. Anno. 

 

Cím: Piazza di Trevi. Közlekedés: busszal a Piazza San Silvestróig. Még több információ: www.italyguides.it/us/roma/trevi.htm

 

 

 

Spanyol lépcső

 

Nyüzsgő találkahely, mindig tele emberekkel, és tavasszal a lépcső teli pink azáleával. Egy aprócska vágottvirág-piac is működik itt. Meg egy páratlan kávézó.

A spanyol nagykövetséget köti össze a Trinitá dei Monti templommal – innen a neve, egy francia diplomata adományából épült a leghosszabb és legszélesebb kültéri lépcsősor Európában.

 

A lépcsővel szemben indul egy kis utca, a via Condotti, leghíresebb kávézója a Caffé Greco, mely egyesek szerint Olaszország legrégebbi kávézója. Itt szürcsölte feketéjét Goethe, Andersen, Ibsen, James Joyce, Byron, Shelly és Keats. De járt itt Liszt Ferenc, Wagner és Bizet, Casanova és bajor Lajos király.

 

A lépcsők lábánál áll a Bárka Szökőkút. A barokk kutat Bernini tervezte – no, nem a leghíresebb, Gian Lorenzo, hanem az apuka, Pietro, de a fiú is közreműködött.

 

A szökőkút melletti épületek egyikében töltötte utolsó hónapjait az angol költő, John Keats, akit megihletett a csobogás – és megírta saját sírfeliratát: Itt nyugszik az, aki nevét a vízre írta.

 

Az épület ma Keats-Shelley Emlékház, a szökőkúttól jobbra található. Shelley az utolsó óráig ápolta barátját, akit betegsége 26 évesen győzött le. Egy évvel később Shelley a tengerbe fulladt, 30 évesen. Mindkét költőóriás Rómában nyugszik, az Idegenek temetőjében, a Cimitero Acattolicoban.

 

Közlekedés: metróval az A vonalon a Spagna megállóig  Még több információ: www.italyguides.it/us/roma/spanish_steps.htm

 

 

 

Pantheon

 

Ha esős napra ébredsz, ne szomorkodj, nézd meg a Pantheont – különleges élmény látni, ahogyan a kupola nyílásán át zuhognak a vízcseppek, s folynak keresztül a belső csatornán. Ha hóesést láthatsz, az még szebb… Hadrianus császár remekművét IV. Bonifác pápa szentelte keresztény templommá, így lett Santa Maria Rotonda.

 

Az épület tökéletesen tervezett: az oszlopokkal övezett előcsarnok mögött hatalmas rotunda, kupolája éppen olyan magas, mint amilyen széles, közepén egy majd kilenc méter átmérőjű ocoluson keresztül áramlik be a fény, lenyűgöző miliőt teremtve.

 

Egyesek szerint az épületet napóraként is használhatták, hét fülkéje a hét bolygót jelképezi, másként világítja meg a nap a belső teret télen és nyáron, s a tavaszi és őszi napéjegyenlőség idején csak alig jut be fény az épületbe.

 

A falak hat méter vastagok, hogy bírják a kupola súlyát, a belső dekorációt csodaszép színes márványból mintázták. Az épületben királyi sírok nyugszanak, itt temették el II. Viktor Emánuelt és I. Umbertót. S egy emelvényen antik kő szarkofág őrzi Raffaello földi maradványait. Fölötte a mester mellszobra, a síron a felirat: „Rafael ez, kinek a Természet félte hatalmát. Tudta: legyőzi, míg él, s holtan a sírba viszi”.

 

Az épület előtt 16. századi szökőkút, II. Ramszesz egyiptomi obeliszkével. Mellette remek fagyizó és kávé shop várja a turistákat.

 

 

Cím: Piazza della Rotonda Közlekedés: metróval a Fontana del Tritonéig, a buszok a Largo di Torre megállóig Nyitva tartás: 8.30-19.30  Belépés: ingyenes Még több információ: www.italyguides.it/us/roma/pantheon.htm

 

 

 

Forum Romanum

 

A rómaiak mocsárra építették főterüket. A Capitolium és a Palatinus domb közötti ingoványos területet Tarquinius Priscus király száríttatta ki, és kezdett rá építkezni.

Keleten a plebejusok, nyugaton a patríciusok gyülekeztek, utóbbiak területén állt a börtön és a kivégzőhely. Idővel a teret templomok és gyönyörű, oszlopos csarnokok sora népesítette be. A Forum Augustus idején volt a legszebb, aki, úgy mondják, a fából ácsolt várost márványcsodává változtatta.

 

Az ókor romjai között sétálva érdemes egy pillantást vetni Septimius Severus diadalívére. A parthus győzelem emlékére emelték, s rajta bronzba foglalták Septimius és két fia, Geta és Caracalla nevét. De miután Getát bátyja meggyilkoltatta, lekaparták a Caracalla feliratot – ám a betűk nyoma örökre megmaradt.

 

A tér keleti részén áll a Vesta-szüzek egykor fényes palotája, ma már csak 6 szoba nyomait lehet felfedezni az épületben, de a hangulat megragad: márványoszlopok és romos szobrok magasodnak, ódon eleganciát sugallva. A palota előtt áll Vesta kerek temploma, ahol szüzek az örök tüzet őrizték.

 

Itt foglalhatsz Rómában szállást

 

De a legérdekesebb épület Antoninus és Faustina temploma. Antonius emelte elhunyt feleségének emlékére, de halála után az ő nevét is felvésték a templom falára. Előcsarnokának márványoszlopai ma is állnak, mögéjük ókeresztény templomot építettek – a legenda szerint itt ítélték halálra Szent Lőrincet. Később is átépítették, a mai templom a 17. századból maradt fenn. Az épület sarkánál fedezték fel azt a nekropoliszt, amely még az i. e. 8. századból, a város alapításának időszakából származik.

 

Ha a bejáratnál, Titus diadalívénél jobbra fordulunk, és a lépcsőkön elindulunk fölfelé a Palatinus dombra, utunk a Farnese Kertekhez vezet. Ez volt az első privát botanikus kert Európában, Alessandro Farnese alapította 1550-ben. Bár csak picinyke darabja maradt mára a valaha pompás oázisnak, a rózsabokrok övezte járatok és narancsfák között lenézhetünk a Forumra.

 

Cím: Via dei Fori Imperiali Nyitva: naponta, 8.30 – sötétedésig Belépés: ingyenes  Info: www.italyguides.it/us/roma/foro.htm

 

 

 

Capitolium

 

Róma hét dombjának leghíresebbike, ezernyi történettel, a Forum Romanum és a Campus Martius között. A Piazza del Campidogliót, vagyis a főteret Michelangelo tervezte, s a mester az itt álló paloták átépítésén is munkálkodott.

 

Az egyik, a Palazzo Senatorio a városházának ad otthont, a másik kettő, a Palazzo Nuovo és a Palazzo dei Conservatori, a Capitoliumi Múzeum ikerpalotái, teli s tele remekbe szabott műkincsekkel.

 

Egykor itt állt az ókori Róma legszebb temploma, melyet Jupiter tiszteletére emeltek az i.e. 6. században – ma már az épületnek csak néhány romját őrzi a Capitolium Múzeum.

 

A domb ókori díszei közül Marcus Aurelius lovas szobra maradt a helyén, de csak a másolat – az eredetit a Palazzo dei Conservatori őrzi. Más felbecsülhetetlen kincsei mellett: ilyen Romulus és Remus bronzszobra az i.e. 5. századból, Caravaggio két festménye, a Keresztelő Szent János és a Jövendőmondó vagy Bernini szobra, a Medúza-fő.

 

A Palazzo Nuovo remekei között megnézheted a Haldokló Gallt – a halálos sebtől vérző harcos egy valamikori hellenisztikus bronzszobor római márványmásolata, amely a 18. században került elő egy építkezéskor. Napóleon elvitette a Louvre-ba, de később visszakerült Rómába.

 

De itt van még a capitoliumi Vénusz életnagyságú márványszobra s a Hadrianus villájából származó mozaik, amely tollászkodó galambokat ábrázol – egy úgynevezett aszarótosz, vagyis olyan márványpadló egy darabja, amelyen az asztalról lehullott ételmaradékokat ábrázolták, olyan hatást keltve, mintha a lakoma után nem söpörték volna fel a padlót.

 

A Capitoliumon meredezik a Tarpeii-szikla is, amely nevét Tarpeiáról kapta, aki egy, a Capitoliumot védő katona lánya volt a szabinok elleni háborúban, és áruló – a szabin harcosok arany ékszereket ígértek neki cserébe, ha elintézi, hogy feljussanak a dombra. Megtette, a szabinok pedig lehajították a szikláról. Később a rómaiak itt taszították a mélybe az árulókat és más elítélteket.

 

A múzeumokat földalatti átjáró köti össze, ezen keresztül érheted el a Tabuláriumot, ahol a rómaiak az irataikat őrizték. Régen Jupiter temploma alatt volt, Michelangelo ráépíttette a Palazzo Senatoriot. Ne hagyd ki, innen a legszebb a kilátás a Forumra.

 

Ha már mindent megnéztél, ülj be a Palazzo dei Conservatori mögötti kis kávézóba, hihetetlen panorámában gyönyörködhetsz a teraszról. 

 

Közlekedés: Metróval a B vonalon a Colosseo megállóig Nyitva tartás: keddtől vasárnapig, 9.00-20.00 Belépőjegy: 14 €  Honlap: museicapitolini.org

 

 

 

Még több információ: www.rome.info


Róma, az örök város
Közép-Itália kincsei I.
Közép-Itália kincsei II.

 

Online belépőjegy vásárlás, látnivalók, programok:

 

 

(Fotó: shutterstock.com, flickr.com by Giuseppe Moscato, mauriziosacco)

Betöltés...
(7)
Pozitív értékelés (7) Negatív értékelés (0)

Ez is érdekelhet: